Jászapáti a Tisza és a Zagyva közti síkságon fekszik, az Alsó-Jászság központja. Lakosainak száma 9106 fő. Apáthyszállást az első írásos okmány 1391-ben említi. Ekkor már Szűz Máriáról nevezett, kőből épült templom állt itt. Középkori műemlék. A XIII. század végén vagy a XIV. század elején épült a mai helyén (román és gótikus maradványok). Gótikus stílusjegyei: a torony csak egy oldalával támaszkodik a templom falához, faragott kőből készült támpillérei vannak, amelyek a torony sarkainál állnak, csúcsíves ablak az „öreg” toronyban. A tornyok körüli rész ma is az eredeti, azt sohasem bontották le.

A keleti tornyot Horváth Lukács „apatiszállási kapitány” 1493-ban építette a támpillér felirata szerint (a fél nyolcas jel – négyes számot jelent), melynek kb. 5 ölnyi magasságú része ma is megmaradt. Jól látható, hogy a fölötte lévő rész sarkai lekerekítettek.

Jász őseink minden évszázadban adtak hozzá valamit. Az eredetileg gótikus épületet 1745-59 között a város barokk stílusban kibővítette. Braun Sebestyén építőmester 24 öl hosszú részt és egy új tornyot építettek hozzá, ekkor készült a boltíves kórus és sekrestye. Felszenteléskor Kálmán János plébános azt mondta: „Sosem fogják azt a jászapátiak megérni, hogy a templom megteljen”. Az élet azonban ezt hamar megcáfolta, mert az egyre növekvő lakosság befogadására kicsinek bizonyult.

1805-ben már terveket készítettek a templom bővítésére, de csak 19 év után jutott a város anyagilag olyan helyzetbe, hogy az építést megkezdhesse. (1825-ben az új alapkő emlékirata szerint Jászapátinak 7350 katolikus lakosa volt.) Rábel Károly gyöngyösi építész és Homályossy Ferenc szolnoki kamarai ácsmester tervezte és végezte a kibővítést.

 

 

1828-ra fejezték be az újabb átépítést, kereszthajóval bővítették, új szentélyt emeltek, mindkét oldalon sekrestyével. A régi templom alatt sírbolt is volt, ahová 1759-ig temetkeztek, és amit 1825-ben töltöttek be.

 

A templom 3500 ember befogadására alkalmas, hossza 62 méter, a tornyok magassága 34 méter. Az Egri Egyházmegye második legnagyobb temploma az egri bazilika után.

 

 

A bejárati ajtó még a régi templomból való, fölötte a város 1750-es címere. Az ajtó fölötti falfülkében Szent Anna, karján a kisded Szűzanya. A homlokzat csúcsán Szűz Mária csillagkoszorúval ékesített kőszobra. A torony és a homlokzat ablaki félköríves záródásúak, oldalsó ablakai félkör alakúak, ezért a templom egészen világos.